Budapest

 Budapest

(Educatio, Parlament)

2024. január 12.

Pénteken a 11B és a 11A osztállyal Budapestre utaztunk. 6.45-kor indultunk Csongrádról, először az Educatio kiállítást néztük meg. A nagyszínpadon az idei változásokról, a pontszámításról, az intézményi pontokról hallottunk előadást. 

11B

Nagyszínpad

Délben találkoztunk, aztán visszaszálltunk a buszba, bementünk a belvárosba. A rakparton leparkoltunk és elsétáltunk a Kossuth térre. A föld alatti látogatóközponton keresztül bementünk a Parlamentbe, ahol egy kb. egyórás vezetett túrán vettünk részt.

Duna, jobbra a Margit-híd

Budai látkép, balra a Mátyás templom és a Halászbástya

A Parlament északi oldala

Tisza István szobra a Kossuth téren

Északi homlokzat

Az Országház a maga 268 méter hosszával a világ egyik legnagyobb parlamentje. A monumentális épület 1904-ben készült el, tíz évvel a tervezett határidő előtt. (Eredetileg a 1896-ra, a honfoglalás ezeréves évfordulójára kellett volna elkészülnie, de ekkor még csak az épület középső része készült el.) 1880-ban határoztak a megépítéséről, 19 pályázat közül választották ki Steindl Imre neogótikus stílusú tervét, amit aztán a kivitelezés során az építésznek háromszor is át kellett dolgoznia: az eredeti terv szerint az épület hosszabb és alacsonyabb lett volna. A homlokzatokat eredetileg téglával akarták burkolni, ez végül csak a belső udvarok burkolatán maradt meg. Sajnos az építész, aki akkor már 32 éve a Műegyetem középkori építészet tanszékén tanított, nem érhette meg az Országház befejezését, 6 héttel az átadás előtt meghalt.

Az épületben jelenleg 800 dolgozó segíti a 199 képviselő munkáját. A félemeleten és a földszinten találhatók az irodák, a pincében pedig számos műhely található. Van itt fodrászat és posta is, a mélypincében pedig a második világháború idején óvóhely működött.

Először a látogatóközpontból három emeletet lépcsőztünk felfelé, aztán megcsodáltuk a folyosókat, a falakat és a mennyezetet borító aranyozást, a gyönyörű üvegablakokat. 

Ezután a 32 méter hosszú, 20 méter magas díszlépcsőházhoz érkeztünk, ide nyílik az Országház főbejárata, amelyet csak kivételes alkalmakkor használnak. A díszlépcső tetejéről nyílik a kupolaterem. Ebben a 27 méter magas teremben őrzik a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket: az országalmát, a jogart és a kardot. A korona valószínűleg nem Szent István koronája, hiszen a két különálló darabját valószínűleg az ő uralkodása után állították össze, a tetejét díszítő kereszt pedig csak a 16. században került rá.

Ebben a teremben nem szabad fényképezni, így csak a szemünkkel rögzítettük a csodálatos kupolát, amely nem azonos azzal, amit kívülről az épület közepén látunk, hiszen ez egy belső kupola, ami fölött egy másik, sokkal nagyobb külső kupola van. A termet az ablakok mellett egy óriási csillár világítja meg, amelyet érdekes módon nem lehet leengedni, rögzítve van a kupola tetején, így a villanyszerelőknek kell felmászniuk egy belső lépcsőházon és egy létrán keresztül, ha cserélni kell az égőket. 

Díszlépcsőház

Szemben az Országház főbejárata

Ezután az északi társalgót néztük meg, amelynek több érdekessége is volt. A padlót Európa egyik legnagyobb, perzsa jellegű szőnyege borítja, Persze, ez már nem az eredeti, hiszen az már régen elhasználódott, ez körülbelül 5 éve díszíti a társalgót. Az oszlopokon látható színes szobrok a különféle mesterségeket és tudományágakat ábrázolják. A terem mennyezetét egy freskó díszíti, amely Szent István megkoronázását ábrázolja.

Északi társalgó

A szőnyeg részlete

Színes szobrok

Szent István megkoronázása

Ezután a felsőházi ülésterem két páholyát foglaltuk el, ahonnan beláttunk abba a terembe, ahol korábban (amikor még kétkamarás volt az országgyűlés), a felsőház ülései zajlottak. Ez a terem majdnem ugyanúgy néz ki, mint az épület másik szárnyában található képviselőház terem, (ahol ma a törvényhozás zajlik), de sokkal díszesebb annál. 

Felsőházi ülésterem

A karzat

11B

Az ülésterem előtti folyosón kényelmes díványok szolgálták a képviselők pihenését, felettük, az ablakokban számozott szivartartók, ide tették le a képviselők a szivarjaikat. (Persze, régen, amikor még szabad volt dohányozni az épületben.)

Pihenő a folyosón

Ezután az üléstermet megkerülve, a nyugati folyosón sétáltunk végig, ahonnan megcsodáltuk a Dunára nyíló panorámát. Ezen a folyosón is különböző mesterségeket ábrázoló szobrokat láttunk.

Kilátás a folyosó ablakából a Dunára

Jobbra keramikus (Zsolnay), balra kovácsmester

Huszár

A nyugati folyosó

Ezután néhányan lifttel,  a többiek pedig a lépcsőházon keresztül újra a föld mélyére ereszkedtünk. Az épület egyik belső udvarán, egy üvegtetős teremben egy kiállítást nézhettünk meg az Országház építéséről, a fűtésrendszerről, az építtetőkről. A terem közepén az épület 1:100-as arányú makettjét nézhettük meg, amelyet egy 19 fős csapat készített el tízezer munkaórával. Mivel a makett negyed része hiányzik, benézhetünk a különböző termekre és folyosókra is, sőt a kupolaterem egy részét is láthatjuk.

Az Országház makettje

A kiállítás részlete

A terem üvegteteje

A kiállítóterem, jobbra a makett

A kb. egyórás vezetés után kijöttünk az épületből, visszaszálltunk a buszba, és hazaindultunk. Útközben még megálltunk Inárcson a KFC-nél, fél hét körül értünk haza Csongrádra.

A Budai vár

Az Országház nyugati homlokzata a rakpartról

Északi homlokzat